A biológia ( a görög bios - 'élő' és logos - 'tudomány' szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének, és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológusok az élet legkülönbözőbb szerveződési szintjeit (például gének, sejtek, soksejtű egyedek, populációk, fajok, társulások, bioszféra) tanulmányozzák.

A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean Baptiste Antoine Pierre Monet, Lamarck lovagja szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur”) már címével jelzi a mai értelmét.

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

• az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
• a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
• több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
• a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
• a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
• a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
• az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
• az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.

  A biológia főbb ágazatai

  • Aerobiológia
  • Anatómia (bonctan)
  • Asztrobiológia vagy exobiológia
  • Állattan (Zoológia)
    • Entomológia (rovartan)
  • Biokémia
  • Bionika
  • Biogeográfia (életföldrajz)
  • Biomatematika
  • Bioinformatika
  • Biofizika
  • Biotechnológia
  • Élettan (Fiziológia)
    • Endokrinológia
    • Összehasonlító élettan
    • Növényélettan
    • Környezeti és ökológiai élettan
  • Elméleti biológia
  • Embertan (Antropológia)
  • Etológia (viselkedésbiológia)
  • Evolúcióbiológia
  • Fejlődésbiológia
    • Egyedfejlődéstan
    • Embriológia
    • Törzsfejlődéstan (filogenetika)
  • Genetika (örökléstan)
    • Populációs genetika,
    • Genomika,
    • Proteomika
    • Mitokondriális genetika
  • Hidrobiológia
    • Limnológia (édesvizek biológiája)
  • Immunológia
  • Individuális vagy idiobiológia
  • Járványtan (Epidemiológia)
  • Növénytan (Botanika)
    • Növénykórtan (fitopatológia)
    • Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
  • Mikrobiológia
    • Bakterológia,
    • Virológia
  • Molekuláris biológia
  • Morfológia (alaktan)
  • Mikológia (Gombatan)
  • Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
    • Neuroanatómia,
    • Idegélettan,
    • Biopszichológia vagy pszichobiológia
    • Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
    • Pszichofizika, pszichofiziológia
    • Kognitiv tudományok
  • Onkológia (a rákkal foglalkozik)
  • Populációbiológia
    • Populációgenetika
    • Populációdinamika
  • Szupraindividuális vagy szünbiológia
    • Biotika, florisztika, faunisztika
    • Cönológia (társulástan)
    • Szünfenobiológia
    • Ökológia
  • Őslénytan (Paleontológia)
    • Ősnövénytan,
    • Ősállattan
  • Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
  • Sejtbiológia (Citológia)
  • Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
  • Származástan
    • Kladisztika
  • Szociobiológia
  • Szövettan (hisztológia)
  • Természetvédelmi biológia
  • Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
  • stb.

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Minden ami biológia - © 2008 - 2024 - szaboferi.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat